Oblak nem tud leállni. Két meccs, nulla kapott gól. Ez a legfrissebb mérlege az Atlético kapusának, amit a múlt heti Nemzetek Ligája találkozókon produkált a szlovén válogatottban. Nyugati szomszédaink Görögország ellen 0-0-s döntetlent értek el, míg Moldova ellen 1-0-ra nyertek. Az Atlético kapusa tehát jól kezdte a 2020-21-es idényt.
Oblak azóta már újra Spanyolországban van, kedden pedig már csatlakozott is a Los Ángeles de San Rafaelben edzőtáborozó társaihoz. A 27 éves hálóőrre a következő idényben ismét fontos szerep hárul majd, hacsak nem történik valami nem várt fordulat a következő napokban. Azt valószínűleg nem kell ecsetelni, hogy Oblak a világ legjobb kapusai között van már jó ideje, melynek megfelelően az európai sztárklubok érdeklődése is mindennapossá vált.
A szlovén kapus 2014 nyarán érkezett Madridba, mindössze 16 millió euróért, és sokáig csak másodhegedűs szerep jutott neki Moya mellett. Utóbbi sérülése kellett ahhoz, hogy bizonyítsa, nem volt hiábavaló a leigazolása. 2015 márciusában jártunk, a Bayer Leverkusen elleni BL nyolcaddöntő visszavágójának 23. percében, amikor előbbit le kellett cserélni, a többi pedig már történelem, Az ominózus találkozón végig kiváló teljesítményt nyújtott, és a büntetőpárbaj során is hárított egy német próbálkozást, hozzájárulva így a továbbjutáshoz. Az elmúlt évben főleg a Manchester United és a Chelsea érdeklődéséről lehetett hallani, de szerencsére a spekulációkon túl egyik esetben sem jutottak el a felek a konkrétumokig. E sorok írója lesz az utolsó, aki a spanyol sajtóban naponta felröppenő pletykákat bármilyen szinten is megpróbálja követni, így maradjunk annyiban, hogy az utolsó, augusztusi hírek alapján az Atlético nyilvánvalóvá tette, hogy a kérők csak akkor próbálkozzanak, ha leteszik a 120 millió eurós kivásárlási árat.
És azóta nincs megállás. Oblak a csapat legfontosabb alapembere lett, és ami talán még lényegesebb, évek óta stabilan hoz egy kimagasló szintet. Gyakorlatilag komolyabb megingás nélkül védte végig az elmúlt éveket, mindezt időről-időre megspékelve egy-egy óriási bravúrral. Két évvel később például, szintén márciusban és szintén a Leverkusen ellen demonstrálta, hogy miért is a világ legjobb kapusa (minek finomkodjunk az "egyik" szóval?!). Aki látta, biztos nem feledi legendás hármas védését (ha nem indul akkor klikk a megtekintés Youtube-on feliratra :) )
Az évek során pedig a Liga legjobb kapusának járó Zamora-díjat is kisajátította, sorozatban négyszer elnyerve a trófeát. Nem sokon múlott, hogy idén meglegyen az ötödik sikere is, ráadásul öt egymást követő évben. Korábban két Barcelona kapusnak ugyan már sikerült ennyiszer elhódítania a trófeát, de mind Víctor Valdés, mind az ötvenes években védő Antoni Ramallets több év eltéréssel érte ezt csak el. Már csak emiatt is hatalmas teljesítmény lett volna, ha Oblaknak összejön a bravúr.
Ez végül nem sikerült, de egy szép rekordot így is magáénak mondhatott az elmúlt idény során. Az Osasuna ellen júniusi 5-0-s siker volt ugyanis századik bajnoki mérkőzése, amit kapott gól nélkül hozott le. Önmagában ez még nem lenne olyan nagy dolog, viszont Oblaknak ehhez mindössze 182 találkozóra volt szüksége, ami abszolút rekord. A spanyol bajnokság története során ezt még megközelíteni se tudták korábban, a már említett Valdés-nek például ehhez 230 meccsre volt szüksége.
Oblak és az Atlético a következő napokban még a segoviai településen készül majd, a koronavírus helyzet miatt a szurkolók és a sajtó teljes kizárása mellett. Jövő héten kedden pedig következik az első felkészülési találkozó a Cádiz ellen a Carranza trófeáért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése