Sok új arc, hullám hegyek és völgyek, sokáig veszélyben lévő dobogó majd a végső megkönnyebbülés egy szép hajrá után. Nagyjából így jellemezhető az Atlético Madrid 2019-20-es bajnoki idénye, ami minden kétséget kizáróan a Simeone-éra legfelemásabb szezonja volt.
Kicserélődött csapat
Nem nyálaztam át az elmúlt évek Atléticós átigazolásait, de az elmúlt nyár minden bizonnyal a jelentősebbek közé tartozik, annyi mozgás történt a Wanda Metropolitano öltözőjében. Távozott Griezmann, Godín, Juanfran, Lucas Hernandez, Rodri és Filipe Luis. Hogy csak a legfontosabbakat említsük. Kiöregedő egykori hősök, fiatal ígéretek és olyanok is elmentek tehát, akik idővel legendák lehettek volna.
A helyükre érkezett Joao Felix, Marcos Llorente, Kieran Trippier illetve a Lodi, Hermoso, Felipe hármas. Morata pedig hivatalosan is Atlético játékos lett, habár 18 hónapos kölcsönszerződése az idény végéig még érvényben maradt. Mindezek után nem volt véletlen, hogy Simeone amolyan átmeneti évnek prognosztizálta a 2019-20-as szezont.
Hullámvasút szeptembertől márciusig
Amit aztán mindenki gyorsan el is felejtett, lévén az Atléti repülő rajtot vett és három fordulót követően 100%-os teljesítménnyel vezette a tabellát, négy ponttal megelőzve a Real Madrid és öttel a Barcelona csapatát. Pedig mint hamar kiderült, korai volt az öröm. Ezt követően ugyanis jött egy nagyon sima vereség San Sebastiánban a Real ellen, ami egy nem túl fényes sorozat kezdete is volt egyben.
A következő tíz fordulóban ugyan megőrizték veretlenségüket, de a megszerezhető 30 pontból mindössze tizenhatot gyűjtöttek be három győzelemmel és hét döntetlennel. A Barcelona elleni rangadónak pedig már négy pontos lemaradással futhattak neki a Matracosok. Messi késői gólja és így az újabb vereségnek köszönhetően pedig gyakorlatilag el is búcsúzhattak a bajnoki címtől.
Ez meglátszott a csapat további teljesítményén is, ami minden volt csak kiegyensúlyozott nem. A koronavírus miatti bajnoki szünetig hátralévő tizenkét fordulóban mindössze öt győzelmet szereztek, további öt döntetlen és két vereség mellett, így nem is volt nagy meglepetés, hogy a bajnokságban egészen a hatodik helyig csúsztak vissza.
Kiváló hajrá után újabb dobogó és BL indulás
A bajnokság nagy részében tehát közel sem volt garantált, hogy idén is odaérhetnek az első négy hely valamelyikére. Az Atléticónak mondhatni jól jött a három hónapos leállás, aminek ráadásul abban a tudatban futhattak neki, hogy utolsó meccsükön nem mást, mint a BL címvédő Liverpoolt múlták felül.
Talán az így szerzett önbizalomnak is volt köszönhető, hogy a bajnokság június közepi visszatérése után egy teljesen kicserélődött Atléticót láthattunk. A mutatott játék persze nem egyszer hagyott kívánni valót maga után, de a tizenegy forduló alatt szerzett hét győzelem és négy döntetlen azért önmagáért beszélt.
A bajnoki dobogót és a másik fő célt, azaz a BL-indulást, és az ezzel járó nagyjából 100 millió eurós garantált bevételt tehát sikerült kiharcolni. Ha nem így történt volna, az pénzügyi szempontból komoly érvágás lett volna a klubnak. Nem véletlen, hogy amikor a csapat a hatodik hely környékén szerénykedett, már a lehetséges távozókról ment a spekuláció, hogy a kieső bevételt pótolni tudják.
Diego Simeone a 2011-12-es idény közepén vette át a csapatot és első (fél)szezonjában ugyan még nem sikerült a BL-be kvalifikálnia az együttest, de az ötödik helyig illetve Európa Liga győzelemig azért elvezette a Matracosokat.
Ezt követően azonban mindegyik teljes idényében sikerült BL-t érő helyen végeznie sőt, a harmadik helynél nem adta alább egyszer sem. Ráadásul 2014-ben bajnokságot, míg 2018 és 2019-ben ezüstérmet szereztek.